KULTURÁLIS HAGYOMÁNYÕRZÕ EGYESÜLET

Fõ feladatul a gladiátorjátékok és a gladiátorok életének rekonstruálását és ennek minden részletében korhû bemutatását tûztük ki. Így kiemelkedõen fontosnak tartjuk, hogy ne pusztán a fegyverek, a páncélok, a díszletek és az elõadás menete feleljen meg a legkényesebb ízlésnek is, hanem a harcosok párviadalai és a csapatküzdelmek is hitelesek legyenek. A gladiátorok küzdelmét az ázsiai küzdõsportokhoz hasonlóan harcmûvészetnek tekintjük és ennek oktatására 1994 tavaszán létrehoztuk – nagy ókori elõd mintájára – a Ludus Magnus Harcosképzõ Iskolát.
Tagjaink itt rendszeres edzéseken sajátíthatják el a legkülönfélébb fegyverek forgatását, megismerhetik a fegyverek és a páncélok elkészítési módját.

1995 óta minden augusztusban megrendezzük nemzetközi edzõtáborunkat. Az ide ellátogató fiatalok nem csak az antik Róma harcmûvészetét, hanem az ókor történetét, mûvészetét, filozófiáját is megismerhetik. Tagjaink "civilben" a legkülönbözõbb foglalkozások képviselõi, sokan közülük egyetemisták, de van közöttük orvos, restaurátor, számítástechnikai szakember, mérnök, sõt tûzoltó és szakács is. A Collegium Gladiatorium Kulturális Hagyományõrzõ Egyesület szponzorok és támogatók nélkül mûködik. A szükséges anyagi forrásokat fellépéseink révén teremtjük elõ, és fõként a felszerelések – fegyverek, páncélok, sisakok – készítésére fordítjuk.

LUDUS MAGNUS HARCOSKÉPZÕ ISKOLA

A fegyverek és páncélok korhû elkészítése is komoly kutatómunkát igényelt, jóval nehezebb és izgalmasabb feladat volt azonban a kiképzés menetét és az egyes fegyvernemek harci technikáit újrateremteni, hiszen ezekrõl alig maradt fenn adat. A jellegzetes mozdulatokat a dombormûvekrõl és mozaikokról lestük el, de a rekonstrukcióban felhasználtuk a keleti küzdõsportok, a középkori kardforgatás, sõt a sportvívás egyes elemeit is. A kísérleti idõszak mára lezárult, jelenleg a kipróbált és bevált módszerek szerint dolgozunk. Az évek során – talán nem szerénytelenség állítani – egy igazi harcmûvészet színvonalára fejlesztettük a gladiátorok küzdõstílusát.
Jelenleg heti két alkalommal – kedden és csütörtökön – tartunk edzést. Az Iskolában a képzést a legtapasztaltabb gladiátorok, a magisterek, azaz oktatók irányítják. Az amfiteátrumok legnépszerûbb fegyvernemeit képezzük, ezek közül minden újonc érdeklõdésének és testalkatának megfelelõen választhat:

· veles – lándzsás

· retiarius – hálós-szigonyos

· secutor – kizárólag hálós ellen küzdõ nagypajzsos

· myrmillo – nagypajzsos

· thraex – kispajzsos

· dimacheris – kétkardos

A gladiátorok képzése négy fõ részbõl áll: erõnlét (robur), technika (ars), küzdelem (certamen), és elmélet (ratio). Az edzések során háromféle szálfegyver: lándzsa (hasta), trák lándzsa (hasta thraecica), szigony (tridens), négyféle kard: rövidkard (gladius), trák szablya (sica), görbe szablya (acinaces) és az illír khopis, háromféle pajzs: ökölpajzs (scutulum pugni), trák pajzs (parma), nagypajzs (scutum) valamint a tõr (pugio) és a háló (rete) forgatását sajátíthatják el az újoncok.

A fegyverkezelésben elért jártasság alapján, az egyre nehezedõ vizsgák során 8 fokozatot lehet megszerezni.

A harmadik (armatus) fokozatig az újoncok a kardvívás alaptechnikáit sajátítják el, az armatus vizsgát letéve fegyvernemet választanak. A már próbált gladiátorok (expectatus inferior és superior) választott fegyvernemük elsajátításában mélyednek el.

Majd miután a vizsgán bizonyosságot tettek magas színtû fegyverforgatási képességükrõl, mortifer inferior fokozattól már valamennyi fegyvernem küzdõstílusát gyakorolják.