colosseum.gif fejlec.gif
 
Login





Lost Password?
Only the members of Collegium Gladiatorium Cultural Taditional Fighting Society can register!
 
  • Hungarian formal
  • English
  • Italian
Priapus
Önként vállalt ismeretterjesztő missziónk legújabb állomása, mi több, hófehér márványból faragott mérföldköve lesz mai írásunk. Lelkünk nem nyughat ugyanis, amíg él ember e hazában, aki nem ismeri a görög-római mitológia egy oly nagy jelentőségű alakját, mint Priapus.
A téma fontosságát azzal is igyekszünk kihangsúlyozni, hogy az Egypercesek történetében először, de reményeink szerint nem utoljára - képekkel is  illusztráljuk a leírtakat.
Röviden tehát Priapusról - vigyázat, sokkoló tartalom a kattintás után!!!
ephesos_priapus1.jpgA görög mitológiában Priaposz (görögösen: Πρίαπος) egy kisebb termékenységisten volt, feladata volt a jószág, a kertek, a gyümölcsösök védelme, és ő volt a hím nemiszerv védelmezője (egyben a férfiúi termékenység és a szexuális értelemben vett férfierő megszemélyesítője is). A mítoszok szerint Aphrodité gyermeke volt, apjának személyéről nem tudunk biztosat, a legendák említik Dionüszoszt, Zeuszt, Hermészt és Pánt is. Az irigy Héra - miután Párisz nem őt, hanem Aphroditét választotta a legszebb istennőnek - megátkozta az akkor még anyja méhében növekvő gyermeket: rút, nevetséges grimaszba torzult arcú, lassú gondolkodású kis gnóm született, aki az átok betetőzéseképpen még impotens is volt. Az istenek letaszították az Olümposzról, így pásztorok nevelték fel, később Pán, a pásztoristen kíséretéhez csatakozott. Egy balul sikerült "szerelmi" afférja (meg akart erőszakolni egy alvó nimfát, Lotiszt) után büntetésképpen azzal súlytották, hogy pénisze örökre megmerevedett és hatalmasra nőtt, olyannyira, hogy Priaposz mozogni sem igen tudott tőle. A képen Priaposz egy jellemző ábrázolása látható a kis-ázsiai Epheszoszból:














house_of_vetti-2.jpgNem túl előnyös külseje ellenére Priaposz népszerű alakjává vált a görög, majd a római mitológiának. Az itáliai birodalomban, latinosított nevén Priapusnak nevezték. Titus Livius szerint szobrait a városokon kívül, keresztutaknál állították fel. Leírások szólnak arról is, hogy eladósorba került szűzleányok "első szeretőjükül" Priapus szobrait választották. Keresztény erkölcsiségen nevelkedett olvasóinkban ez talán visszatetszést kelthet, de fontos megjegyeznünk, hogy a római feleség ideálját elsősorban a termékenység, a ház körüli dolgok határozott irányításának képessége és a házasságkötés után élt erényes élet hármassága határozta meg - a házasság előtt azonban elfogadott volt a szabados, akár promiszkuis életvitel, a legkevésbé sem volt kötelező vagy elvárt dolog szűzen férjhez menni. Itt láthatunk egy művészi igényű, Pompei-ben feltárt Priapus-szobrot, amely ugyan egy magánház maradványai közül került elő, de anatómiailag alkalmas lehetett a szűzleányok fentebb említett "beavatására".






















Tömegével maradtak fenn leletek, amelyek azt bizonyítják, hogy Priapus és egyáltalán az emberi hímtag népszerű témája volt az ókori lakberendezésnek: szobadíszek, kisebb-nagyobb szobrocskák, szélcsengők, falfreskók, mozaikok őrzik alakját. Az alábbiakban néhány igazán szép darabot mutatunk be:
priapus.gifnaples.jpgnaples3.jpgbronz_priapus.jpg

Bronzszobrocskák, a három jobb oldali a Nápolyi Nemzeti Múzeumból, ahol több teremnyi Priapus-os lelet látható. Külön felhívjuk a figyelmet a jobb szélsőre, amely két darabból áll, a képen szétszedett és összerakott állapotban is látható. A bal szélsőt az interneten találtuk, bevalljuk, nem tudjuk, hol található az eredeti.










pompey_priapus1.jpgpompey_priapus2.jpg

Két színes falfestmény Pompei-ből, a jobb oldali caduceus-szal, vagyis hírnökpálcával ábrázolja Priapust, a bal oldalin éppen mérlegre teszi saját férfiasságát.




























82px-windchime3.jpg85px-windchime.jpgwindchime.jpg

Néhány bronz szélcsengő a Nápolyi Nemzeti Múzeumból: a két bal oldali - ne szépítsük - hímvesszőt ábrázol, amelyeket az alkotók kis szárnyacskákkal, lábakkal láttak el, ezzel hangsúlyozva a pénisz "önálló akarattal bíró lény" mivoltát.
A jobb oldali képen e sorok írójának személyes kedvence látható: a kardot tartó Priapus saját megelevenedett, acsargó oroszlánná változott hímtagjával viaskodik, ezzel a saját vágyaival küzdő, azoknak gátat szabni próbáló, de szükségszerűen alulmaradó férfit szimbolizálva.













naples2.jpgbritish_museum.jpg

Nem volt ritka az sem, hogy a termékenységre vagy rendíthetetlen férfierőre vágyó római ifjak talizmánként, nyakban hordott, szerenycsehozó amulettként visleték Priapus képmásait. Bal oldalon egy apró elefántcsont faragvány a Nápolyi Múzeumból, jobbra egy igazi gyöngyszem Londonból, a British Museumból.












happy-phallus.jpg
A pénisz, mint jelkép köztéri ábrázolása egyébként nem volt ritka az ókorban: a római városokban a bordélyházak cégérei valahogy így festhettek, mint ez a Pompei-ben feltárt dombormű:

A körülötte olvasható felirat szerint: "Hic habitat felicitas", vagyis: "Itt lakik a boldogság". Gyögyörű gondolat...












És végezetül egy kis külön ajándék azon olvasóinknak - nem tehetjük meg, hogy közülük nem nevezzük néven Simplex barátunkat, - akik génjeikben hordozzák az ókori költők által annyiszor megénekelt trák virtust:

aphrpan.jpgpan.jpgA képeknek ugyan semmi közük Priapushoz, ugyanakkor, megtekintve őket, vélhetőleg mindenki számára megvilágosodik, miért is éreztük őket témába vágónak.
 
< Prev   Next >
News
Honlap újítás
Tisztelt Látogatóink!
Honlapunk jelenleg csak korlátozott tartalommal érhető el. Hamarosan jelentkezünk új oldalunkkal. Az interneten addig facebook oldalunkon továbbra is elérhetőek vagyunk.
Edzéseink pedig a megszokott időben és helyen folynak tovább:
minden kedden és csütörtökön 18.30-20.00 között a Kürt Alapítvány gimnáziumban (Budapest XI.ker. Bogdánfy utca 5/b.).
69828108_2838473046167259_8641203672446926848_n.jpg 

 
Gladiátor Majális - Beszámoló a Margit szigeti tagtoborzó, nyílt edzésről a Macedon Ignis tollából
Gladiátor Majális - Beszámoló a Margit szigeti tagtoborzó, nyílt edzésről a Macedon Ignis tollából

Hol lehetne jobb helyet találni egy laza majálisra Budapest szívében, mint a Margit-szigeten? Ez
járt a fejünkben nekünk is – csak épp nem plédekkel és napszemüveggel, hanem válogatott ókori
fegyverekkel, szegecselt utazóládáinkkal, zord acélsisakjainkban jelentünk meg a Holdudvaron túl
elterülő nagyobb tisztáson.

Tucatnyi gladiátor készülődött már dél után egy órával a fák alatt – látványos edzésre, s harcokra
hangolva. Nem mondom, már a 4-es 6-os villamoson is felhívtuk magunkra a figyelmet, de a szigeten
szinte azonnal elkezdtek gyűlni körénk az érdeklődők amint átvedlettünk tunikába, ágyékkötőbe, s
felhúztuk saruinkat, megvillantottuk a fegyvereinket.

A kegyetlen lanista, Nestor szavára két sorba rendeződtünk, tisztelegtünk nézőközönségünk
előtt, majd bemelegítésként futottunk pár laza kört. Kicsit cipelgettük egymást, kicsit guggoltunk
egymás súlyával a hátunkon – máris kezdtünk bemelegedni. Jut eszembe: a Nap is szépen, perzselő
mosollyal sütött le reánk. Az edzés során jellegzetesen egyedi fekvőtámasz, húzódzkodó, és hasizom
gyakorlatokat mutattunk – közönségünk egyre nagyobb tetszésére. A legnagyobb sikert az a jelenet
aratta, amikor szoros sorban hanyatt feküdtünk, s jó Colossus testvérünk lépésről lépésre végigtalpalt
teljes testsúlyával megfeszített hasunkon. Kissé megbillent egyszer, s hogy a gyakorlatban hiba ne
legyen, dicső Nestor, a lanista bizony végig sétáltatta őt visszafelé is a soron…

Izmaink megmozgatása után következtek az egyre teljesebb harci bemutatók – a beszólított harcosok
eleinte birkózva, majd egy-egy karddal küzdve szálltak szembe egymással, végül néhány párharcot
teljes fegyverzetben is láthatott ki köröttünk állott. Szigonyt és hálót markoló retiarius, ki a nagy
pajzsot tartó secutor-nak ront, zabolátlan trák harcosok, samnis bajnok és rettentő rézmaszkot viselő
kétkardos (dimacheris) – mind a az ókori Róma dicső fényét, a hajdani harcosok izzó vérét hivatottak
megmutatni e forró délutánon.

A küzdelmek után pedig a Fórum lehetőséget adott az érdeklődőknek, hogy kezükbe adjuk
fegyvereinket, mutassunk pár technikát, meséljünk egy-két történetet a gladiátorélet vidám vagy épp
nehéz napjairól.

A fogadtatást igen pozitívnak találtuk, mi magunk pedig nagyon élveztük a rendhagyó edzést,
úgy érzem szervezünk még néhány hasonlót az elkövetkező hónapokban
 
Audax egypercesei
Mekkora volt a római birodalom?
Az ókori világot bemutató egyperceseink soron következő része a Római Birodalom földrajzi kiterjedésével és lakosságszámával foglalkozik. Rávilágítunk, hogy milyen hatalmas területeket hódítottak meg egykoron a dicső császárok, hadvezérek és összevetjük, hogy vajon az ókor birodalmai méret vagy népesség tekintetében hogyan állnák meg a helyüket korunk világában, felvehetnék-e a versenyt bármely mai országgal?
Read more...
 
A római vallás
Régi adósságunknak teszünk eleget, amikor mai, nagyobb lélegzetvételű írásunkban (melyhez nagy segítséget nyújtott Vojtech Zamarovsky Róma történelmet ír című könyve) a római vallásról adunk áttekintést. A téma természetesen annyira sokrétű, hogy teljes ismertetésre, minden részletet érintő leírásra nem törekedhettünk, cikkünk leginkább általánosságokra és egy-egy, általunk érdekesebbnek tartott momentum alaposabb ismertetésére szorítkozik.
Más vallásokhoz hasonlóan a római  is a természetfeletti lények hitén alapult. E lényekben az ember olyan természeti és társadalmi erőket személyesített meg, amelyek a hatalmán kívül álltak, sőt, amelyek hatalmukban tartották őt. Ezt annak hite egészítette ki, hogy a felsőbb erők jóindulatát az ember kiérdemelheti és a maga javára fordíthatja. E lények sorában az elsőség egyértelműen az isteneket illette meg, de a rómaiak tiszteltek mellettük különböző félisteneket, szellemeket, ártó és védelmező erőket, totemállatokat és -tárgyakat. Kegyeik megnyerésének eszköze az istentisztelet, imádság, áldozat, varázslat és a bizonyos szabályok szerint élt életmód volt, az emberek és istenek között a papok közvetítettek. Mindaz, amit eddig leírtunk, szóról szóra igaz lenne lényegében bármelyik más vallásra is, mai írásunk célja inkább a különbségek, a római vallás speciális elemeinek kihangsúlyozása.
Read more...
 
The material of the homepage is under protection of copyright. For copying either the whole or a part of it the permission of Collegium Gladiatorium is needed.