Ha a Római Birodalmat legnagyobb kiterjedése idején (tehát Traianus császár i.sz. 117-ig tartó hódításai után) ábrázoló térképre nézünk, megdöbbenhetünk annak hatalmas, impozáns méretein.

  Ne felejtsük el viszont, hogy abban az időben a közlekedés, a szállítás nehézkes és lassú volt, így a birodalmak méreteinek korlátot szabott a logisztika, a túlságosan nagyra növő országokat nehéz volt megvédeni és egyben tartani. Képzeljük csak el: ha a Birodalom britanniai határain a pikt törzsek lázadozni kezdtek, és valamelyik íróasztali stratéga Rómában azt találta volna ki, hogy a délkeleti végekről, mondjuk Egyiptomból vezényel oda erősítést, a távolság (szárazföldön) körülbelül 6000 kilométer lett volna. Bármennyire jól képzett, kemény legények is voltak a légiósok, bármennyire pompásak voltak is a római utak, vonuló sereggel hosszabb távon lehetetlen volt napi 30 kilométeres átlagon felül teljesíteni (még az is több, mint a realitás), így tehát pihenők nélkül 200 nap, a valóságban kb. egy év lehetett volna az út. Ennyi idő alatt a piktek vagy lemészárolnak minden rómait a Brit-szigeteken, vagy véres fejjel takarodnak vissza a mocsaraikba .

Az időszámítás kezdetét követő időszakban a világon csak egy olyan állam volt, amely méretében és lakosai számában Rómához lett volna fogható, ez pedig a Han császári dinasztia Kínája (jobbra a képen a dinasztia-alapító Guangwu császár). Mellettük két nagyobb állam (a Parthus Birodalom kb. a mai Irán, és a Kusán Birodalom a mai Pakisztán és Észak-kelet-India területén) és ezernyi kisebb ország, királyság, városállam osztozott a szárazföldeken, másutt pedig egész kontinensnyi területeken csak vándorló, városokat és államokat nemigen alapító (nem is ismerő) barbár népek éltek.

    Könnyebb elképzelni a Római Birodalom hatalmas méreteit, ha mai országokéval hasonlítjuk össze (forrás itt). Legnagyobb kiterjedése idején kb. 9 millió négyzetkilométerre terjedt ki a római uralom. Ez Magyarország mai területének kilencvenhétszerese, kétszer akkora, mint az egész Európai Únió. A jelenlegi országok méret szerinti rangsorában Traianus Rómája ötödik lenne, úgy, hogy a nála nagyobbak közül három (4. Kína, 3. USA, 2. Kanada) 9 és 10 millió km² között van, vagyis nem olyan sokkal nagyobb. Oroszország a Római Birodalomnak kb. kétszerese, de területének jelentős része lényegében lakatlan és lakhatatlan. A jelenlegi 5. helyezett Brazília, a 6. (és ezzel a legkisebb kontinens) Ausztrália.

Kicsit más a helyzet, ha a népesség szerinti rangsort nézzük. Eleve nehézséget jelent, hogy nagyon hézagosak az ismereteink arról, mekkora volt a Föld összes népessége időszámításunk első évszázadaiban. Nagyon kevés írott emlékünk maradt hivatalos és megbízható népszámlálásokról, főként azért, mert ilyenek nem is igen történtek. Ne szépítsük, a népszámlálásra az adószedéshez, illetve az adóbevételek tervezhetőségéhez van szükség. Csak olyan államokban lehet elvégezni, ahol van erős központi hatalom, amely képes beszedni az adót, van olyan középréteg, amely képes befizetni az adót, van elég politikai tisztánlátás, hogy a vezetők felismerjék egy népszámlálás jelentőségét, és végül vannak olyan emberek, akik képesek száznál nagyobb számokat összeadni. Ezen feltételek közül egy vagy több az ókori államok jelentős részében hiányzott, így többé-kevésbé hitelt érdemlő számokat csak két birodalomról tudunk (forrás itt). (A két illusztráció hivatott demonstrálni, mennyire nem volt egyszerű a korabeli adószedők élete)

Évekig tartott és i.sz. 14-ben fejeződött be az Augustus által elrendelt népszámlálás, ekkor a Római Birodalom 3,3 millió négyzetkilométeres (tehát a traianusinál lényegesen kisebb) területén 54 millió ember élt. Ez lehetett az a bizonyos népszámlálás, amely miatt a Názáreti Józsefnek családostul vissza kellett térnie szülővárosába, ezen az úton tértek be abba a bizonyos Betlehem nevű falucskába. Így tehát mondhatnánk, hogy Betlehemet, az örvendező pásztorokat és a kisdedet testükkel melegítő birkákat lényegében Augustusnak köszönhetjük. Mondhatnánk, de ez nagyon messzire vezetne…

  Nagyjából ugyanekkor (egészen pontosan Kr. u. 2-ben) a Han-dinasztia által uralt Kínának 71 millió lakosa volt. Ha figyelembe vesszük a Föld többi országát és területeit is, akkor időszámításunk kezdetén a világ összes népessége 200-400 millió fő közé tehető. Ennél pontosabb becslést adni az össznépességre lehetetlen és felelőtlen vállalkozás, hiszen egész országok birodalmak létezhettek akkoriban, amelyekről a mai kor régészeinek még csak tudomása sincs. Mindenesetre, ha az optimistább becslést, a 400 milliót tekintjük igaznak, akkor is kimondhatjuk, hogy a Föld akkori lakosságából minden harmadik ember vagy a Római, vagy a Kínai Birodalomban élt! (Az illusztrációkkal kicsit csaltunk, az agyagkatonák négyszáz évvel korábban készültek.)

A mai országok lakosság-számával összevetve Augustus Rómája a 24. helyen állna (forrás itt), megelőzve olyan, népesnek tartott országokat, mint Dél-Korea, Ukrajna, Spanyolország vagy Argentína. Az Európai Unió tagállamai közötti rangsorban 5. helyen állna (Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország mögött), ami persze nem teljesen igazságos összehasonlítás, hiszen Rómának sűrűn lakott provinciái voltak az ázsiai és az afrikai kontinensen is. Nem tartozik szorosan a témánkhoz, de a Han-Kína a maga 71 milliójával 17. lenne a világon és 2. Európában.